Új termékekkel hódítja meg a világot a 77 Elektronika – interjú Zettwitz Sándorral, a cég ügyvezető-tulajdonosával.
Skizofrén az a helyzet, hogy a világszínvonalú készülékeket gyártó hazai egészségipari gyártók itthon kevesebb mint 20 százaléknyi részesedést érnek el – vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika tulajdonosa.
A cég egyébként már 100 országban értékesíti termékeit és már Afikában tervezi megalapozni a jövőjét, valamint Indiában építi fel piacát. Arra is figyelmeztet azonban, hogy a további sikerekhez az kell, hogy a hazai tendereken a magyar cégek azonos feltételekkel tudjanak pályázni, mint a nagy külföldi konszernekből álló beszállítók. A társaság ügyvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy milyen új készülékek értékesítését indítják el a közeljövőben és az egyelőre kísérleti fázisban lévő ígéretes fejlesztésről is beszélt.
Az elmúlt években látványosan növekedett a 77 Elektronika Kft. árbevétele. Egy bizonyos szint felett újfajta kihívásokkal kell szembenéznie a cégeknek. Melyek azok a kihívások, amelyekre mint magyar cég fel kell készülniük, vagy az elmúlt években kezelniük kellett?
A magyarországi beszállítói cégekkel kapcsolatos tapasztalatainkat emelném itt ki az első helyen. Ezek ugyanis nagyon kedvezőtlenek. Nagyon kevés olyan kkv-t lehet találni Magyarországon, amelyek exportra alkalmas minőségű és megbízhatóságú termékeket képesek beszállítani.
A 77 Elektronika ugyanis eljutott oda, hogy a termékeit kereken 100 országban értékesíti, termékeinknek 83%-a exportpiacokra megy.
Ezért kényszerültünk arra, hogy több olyan tevékenységet, amit egyébként egy beszállítótól egyszerűbb lett volna beszerezni, például a forgácsolt alkatrészeket, a fröccsöntési fázist, saját magunk oldjuk meg.
Így jött létre a legutóbbi balatonfüredi üzemegység, amit idén adtak át?
Igen. A probléma ott van, hogy nagyon sok kkv-nak volt egy jó ötlete, készített egy terméket, és egy ponton megállnak. Azt mondják, hogy elérték azt, amit akartak, és ezt tartják. Ez egy nagyon nagy hiba. Nálunk mindig az innováció, a további fejlődés volt előtérben.
Nem véletlen ezért, hogy cég 730 emberéből 110 csak fejlesztéssel foglalkozó mérnök. Társaságunk az árbevétel 6-7 százalékát minden évben fejlesztésre fordítja.
Említette, hogy a cég most már 100 országba szállítja a termékeit. Korábban említette, hogy céljuk az Afrikai piac meghódítása. Hogy állnak most ezek a tervek?
Afrikában 5-6 év múlva alakulhat ki egy olyan piac, ami összevethető az ázsiai fejlődéssel. Ennek érdekében társaságunk egy kameruni üzletkötőt alkalmaz, aki három helyi nyelvjárást beszél, ezen kívül angolul és franciául kiválóan. Nem véletlenül akarunk már most ott lenni a piacon, mert ha akkor lépünk, amikor a piac már kialakult, akkor már késő lesz.
Ezért vagyunk már most ott Ghánában, Nigériában és Dél-Afrikában. Ez még messze nem üzlet, veszteséges, de ez a jövő építése.
Az afrikai piac meghódítása mellett milyen konkrét exportpiaci törekvései vannak a vállalatnak?
Az első piaccsoportunk az EU, körülbelül hasonló nagyságrendű az Egyesült Államok, de ott vagyunk Oroszországban, Thaiföldön, Bangladesben, Irakban, Iránban, és nagyon jó piacunk az arab világ. Ami nagy ország, és most építjük fel a piacunkat, az India. India egy 1,3 milliárdos ország, tehát biztos, hogy piac, viszont olyan alacsonyak az árak, hogy nehezen tudjuk tartani. Szingapúr, Malajzia, Indonézia még eléggé fehér folt, de itt is szeretnénk jelen lenni.
Jelenleg tehát a cég árbevételének alig ötöde származik a hazai piacról. Milyen terveik vannak arra vonatkozóan, hogy ha nem is arányában, de a belföldi értékesítések is tovább növekedjenek?
A magyar egészségipari cégek belpiaci részesedésének növelése fontos és elodázhatatlan, ezzel a kormány is tisztában van. Olvassa el az Innovációs és Technológiai Minisztérium egészségipari stratégiáját, ebből világosan látszik, hogy a szaktárca tudja, lépni kell, különben a hazai orvostechnikai iparág képtelen lesz fejlődni, sőt! A miniszterelnök úr még év elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt körvonalazta gazdasági elképzeléseit és ambiciózus célokat tűzött ki Magyarország elé. Az orvostechnikai ipar szempontjából volt egy nagyon érdekes felvetése, a Orbán Viktornak, ugyanis azt mondta, szeretné elérni, hogy a magyar cégek legalább annyi profitot termeljenek külföldön és hozzanak haza, mint amennyit a külföldi cégek megtermelnek és kivisznek Magyarországról.
Milyen intézkedésben bíznak a belpiaci részesedést illetően?
Teljesen skizofrén helyzet, miközben a hazai gyártóbázissal rendelkező egészségipari cégek világszínvonalú készülékekkel, berendezésekkel versenyeznek a világpiacon, itthon kevesebb mint 20 százaléknyi részesedést érnek el.
Megjegyzem, a nagy nyugati országoknál ez az arány 60-80 százalék körüli. Többek között ezért hoztuk létre a hat legnagyobb 100 százalékban magyar tulajdonú egészségipari vállalatot tömörítő Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségét. Tagvállalataink az exportpiacokon kiválóan érvényesülnek, ám ahhoz, hogy ne veszítsünk pozícióinkból – vagy akár még sikeresebbek is lehessünk – itthon is megfelelő értékesítési arányt kellene elérniük orvostechnikai vállalatoknak. A külföldi tenderek esetében nagyon-nagyon gyakran rákérdeznek: az adott cég a belpiacokon, a saját szegmensében mekkora piaci részarányt ér el? Higgye el, sokaknak nem túl kellemes erre a kérdésre válaszolni. Cégvezető társaim hogyan, mivel érvelhetnének a saját maguk által előállított termékek kiválósága mellett, ha saját hazájukban nem tudnak érvényesülni?
Több ezer magyar munkavállaló megélhetéséért felelünk, nem célunk, hogy más országba helyezzük át a tevékenységünket. A további sikerekhez azonban az kell, hogy a hazai tendereken a magyar cégek azonos feltételekkel tudjanak pályázni, mint a nagy külföldi konszernekből álló beszállítók.
Szövetségünk többek között ezt a szeretné megértetni a döntéshozókkal. Nyitottak vagyunk, együttműködésre készek, hiszünk abban, hogy a nemzeti termék a közös jövőnk!
Nézzük termékenként a belföldi szegmenst.
A saját cégem esetében a belföldi piacon a vércukormérőből származik a bevételünk döntő része, itt ugyanis 65-70 százalékos piaci részesedéssel rendelkezünk. A nagy értékű, például 30 ezer euróba kerülő gépeket exportáljuk, ezek ugyanis olyan berendezések, amelyek viszonylag drágák a magyar egészségügynek.
Hamarosan kezdjük viszont egy olyan point of care, smart tester készülék értékesítését elsőként Magyarországon, ami kiválóan alkalmas a háziorvosok, vagy mentősök számára.
Ez pillanatnyilag négy paraméter mérésére alkalmas, és további négyre fejlesztjük még ebben az évben. Az orvos akkor küldi laborba vagy kórházba a beteget, ha valamelyik paraméteren látja, hogy nagyon kedvezőtlen. A smart testert nemrég mutattuk be, de nagyon komoly az érdeklődés a termék iránt, egyelőre a magyar piacra szeretnénk behozni és utána megyünk vele külföldre.
A másik termékünk jelenleg fejlesztési fázisban van, ez a laborachip, ami azt jelenti, hogy egy kis chipen van egy laboratórium, ami lehetőséget ad a laborpontosságú mérésre a beteg ágyánál. Ez így ebben a formában egyben diagnosztikai eszköz is lehet. Terveink szerint ebből két év múlva lehet értékesíthető termék.
Milyen további tervek vannak még a 77 Elektronikánál a magyar piaci terjeszkedés érdekében?
A magánintézmények piacát vizsgáltuk meg egy nemrégiben lebonyolított átfogó felmérés keretében. Meglepődtünk, hogy milyen sok magánintézmény működik Magyarországon.
Ezért egy új programot dolgoztunk ki, melynek keretében felkeressük ezeket a magánvállalkozásokat.
Nyilvánvaló, hogy egy kis helyen, ahol csak napi ellátás van, nagygépek beszerzéséről nem lehet szó, mert azok túlságosan drágák a betegforgalomhoz viszonyítva. Úgy gondoljuk azonban, hogy rengeteg olyan eszköz áll a rendelkezésünkre, például kis vizeletmérők, vércukormérők, a smart tester készülék, amelyek kiválóan alkalmasak lennének a magánegészségügy részére is.
Idehaza a praxisközösségeket támogató kezdeményezések eljuthatnak Ön szerint olyan szintre, amikor már a 77 Elektronika figyelmét is felkeltik, mint piaci szereplők, akik végső soron diagnosztikai berendezéseket vásárolhatnak?
Nemrég jelent meg egy kormánydöntés a praxisközösségeknek 5,6 milliárd forint értékű támogatásáról, eszközbeszerzésre. Társaságunk erre vonatkozóan is kidolgozott egy programot, megnézzük, hol vannak működő praxisközösségek, felkeressük őket és bemutatjuk a lehetséges orvosdiagnosztikai eszközeinket, amelyek megkönnyítik a háziorvos munkáját. A probléma az, hogy miközben a készülékek megvásárlására van támogatás, addig a fogyóanyagokra nincs. Ezt a közösségeknek maguk kell előteremteniük.
Magyarországon van még olyan részpiac, ami kevésbé lefedett társaságuk által?
Jelenleg nincs. Megvan a termékskálánk, ezt igyekszünk bővíteni.
Kísérleti stádiumban van egy olyan fejlesztésünk, ami arra lehet alkalmas 3-4 év múlva, hogy kb. 30 perc alatt meg lehessen határozni, hogy milyen antibiotikum szükséges az adott beteg számára.
Most ez úgy működik, hogy a vizeletben vagy a vérben lévő baktériumot 1-2 napig tart kitenyészteni, és addig a háziorvos csaknem vaktában ad be egy antibiotikumot.
Ez a gyakorlatban már egyfajta személyre szabott orvosi ellátás lehet, ugye?
Így van. Van egy versenyfutás is, mert a baktériumok egy része már ellenálló az antibiotikumokkal szemben.
Amellett, hogy fejlesztéseket végeznek, gyártó kapacitásokkal is rendelkeznek. Mint ilyen mennyire érezhető Önöknél a munkaerőhiány, mennyire nehéz megtalálni, megtartani a fejlesztőmérnököket?
Két dolog számít ebben a tekintetben: a munka érdekessége és a fizetés. A legtöbb emberünket egészen fiatalon vettük fel, tehát jórészt saját nevelésünk. Ők érdekes témákat visznek, sokat járnak külföldre, tehát a személyi érdeklődés biztos, hogy megvan. A fizetésben pedig igyekszünk elébe menni az igénynek. Az utóbbi három évben bőven az infláció felett emeltük a fizetéseket, és valószínűleg ennek is tudható be az, hogy szinte nincs fluktuáció. Legjobb tudomásom szerint egy emberünk sem ment el külföldre, bár sok külföldi partnerünk van, és már kaptak megkereséseket.
Más területeken mennyire égető a munkaerőhiány?
Eddig nem volt különösebb probléma. A cég árbevétele 2013-hoz képet 2018-ra a háromszorosára nőtt, ennek megfelelően növeltük a létszámunkat is úgy Budapesten, mint Balatonfüreden. Ez különösebb zökkenők nélkül sikerült. A cégnek jó a híre és igyekszünk kedvező fizetéseket adni.
Vagyis még nem olyan a környezet, hogy arra automatizációval reagáljon a vállalat?
Nincs ilyen kényszer, amit mi csinálunk, abban nehéz is lenne automatizálni.
Címlapkép: Stiller Ákos
(Forrás: Portfolio, Csiki Gergely)