Sanametal a saját szegmenségben a legnagyobb 20 európai vállalat közé tartozik – beszélgetés Farkas Józseffel, a cég ügyvezető igazgatójával.

Komoly terveket szövöget az egészségiparban érdekelt egri központú, magyar családi tulajdonban lévő Sanatmetal, amely a saját szegmenségben a legnagyobb 20 európai vállalat közé tartozik. Farkas Józseftől, a társaság ügyvezető igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a legutóbbi oroszországi gyárnyitás után, valamint az implantátum-szegmens mellett a diagnosztika területén erősítenek. A cég vezetője szerint jelentős konszolidáció várható az európai piacon az orvosi eszközökre vonatkozó szigorúbb rendelet és a folyamatban lévő generációváltás miatt, és ebben a környezetben a cég nem zárja ki a felvásárlások lehetőségét. Jelenleg is 2-3 ilyen akvizíció felmérése zajlik.

A Sanatmetal arról híres, hogy a hazai orvosi eszközgyártók éllovasa, exportteljesítményével is kiemelkedik. Mely országokban van jelen a cég?

Jelenleg 40 országban elérhetőek a termékeink, ott vagyunk Oroszországban, az arab területeken, Dél-Afrikában és Európában is. Külföldön többnyire disztribútorokon keresztül értékesítünk, de megkíséreltük saját kereskedelmi hálózat létrehozását is Romániában, Törökországban, valamint Oroszországban. Utóbbiban egy gyártóbázist is létesítettünk, mert a hazai termékellátásnak az eurázsiai piacon nagy jelentősége lett.

Hogyan tudja lekövetni ezt a növekedést és a külpiaci erősödést a társaság szervezete?

A tevékenységünk fejlődéséből adódott, hogy változtatnunk kellett a szervezeten is.

„Ezért a következő évtől egy holdingszervezetre térünk át,”

mely magában foglalja a magyarországi és az orosz gyárat, a leányvállalatokat. Emellett leválasztottuk a profilunkból a diagnosztikát, ami egy új ágazat.

Mivel foglalkozik a cég?
Sanatmetal traumatológiai, ortopédiai, gerinc és fogászati implantátumok, valamint műszerek tervezésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cég. Az egri székhelyű orvostechnikai vállalat több mint 50 éves múlttal rendelkezik profiljában.

Milyen számokkal fog így rendelkezni a holdingcég és mire elég ez európai viszonylatban?

Összességében ötmilliárd körüli árbevétele van az anyacégnek, ehhez jön egy majdnem 500 milliós árbevétel a diagnosztikából, és külön utakat jár az orosz gyárunk is, szintén 500 millió körüli árbevétellel.

„Ezzel a volumennel a Sanametal a saját szegmenségben a legnagyobb 20 európai vállalat közé tartozik.”

Melyek most a társaság húzótermékei?

Minden részlegünkben vannak innovatív termékek annak köszönhetően, hogy a bevételünk 10-12 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítjuk. Ilyen például a baleseti sebészetben használatos Magic termékcsaládunk, vagy a Vortex lemezeink. A gerincimplantátumaink közül kiemelkedő a felxibilis rögzítő rendszer, az ortopédiában a térdprotézisünk, a csípőprotézisek esetében pedig a Pannon rendszerünk. Mindemellett a diagnosztikában is jelentős sikereket érünk el a Wiwe mini EKG készülékünkkel, amelyet már számos hazai és nemzetközi díjjal is elismertek.

Fontos kiemelni, hogy számunkra nagyon fontos, hogy a kiváló minőségű termékeinket megfelelően képzett orvosok használják. Ezért idén elindítottuk a Sanat Akadémiát, amelynek keretében évente több száz orvost és műtős személyzetet szeretnénk oktatni a termékeink helyes használatáról. Az a cél, hogy

„Eger legyen a traumatológia – ortopédia – gerinc sebészet nemzetközi képzési központja, de a külpiacokon is szeretnénk hasonló képzési központokat létrehozni.”

Terveznek újításokat a termékpalettában?

Az elmúlt években látványosan nőtt az Ipar 4.0 jelentősége, ez minket is gondolkodásra késztetett, ennek következtében elkészítettük a Sanatmetal Ipar 4.0 stratégiáját a 2017-2022 közötti időszakra. Ebben megfogalmaztuk egyrészt azt, hogy az implantátumaink mellett belevágunk a diagnosztikába is. Ezen a területen szeretnénk tovább fejlődni, nyitottak vagyunk minden olyan ötletre, akár startupok részéről is, amit a cég képes felkarolni és termékké formálni. Emellett technológiai transzfert valósítottunk meg Oroszországban, és számos egyéb országban is szeretnénk hasonlót, folyamatosak az ezzel kapcsolatos tárgyalásaink. A jövő nyertese csak az lehet, aki tudatosan követi, hogy milyen új trendek alakulnak a világban, és

„felismeri: a saját tudásával, szervezőmunkájával, gyakorlatával hogyan lehet új termékeket készíteni a beérkező megkeresésekre.”

Visszatérve a külföldi terjeszkedésre, ezek szerint az oroszországihoz hasonló termelőegységekben gondolkodnak, amikor további külföldi terjeszkedésről van szó?

Oroszországban azért hoztunk létre termelőegységet, mert fontos feltétele az orosz ellátásnak, hogy a belföldi hozzáadott érték elér-e egy bizonyos szintet, de ugyanez az igény Latin-Amerikában, Afrikában, de Szaúd-Arábiában vagy Iránban is. Cégünk elsősorban akkor tudna igazán nemzetközivé válni, ha más földrészeken sikerülne egy-egy Sanatmetal „lábat” létrehozni. Földrészenként jelentkeznek is igények, a partnerek készségei és képességei dönthetik el, hogy melyik országban vetjük meg a lábunkat. A legnagyobb kihívás, hogy humánerőforrás oldalról hogyan tudunk megfelelni ezeknek az igényeknek, főleg a marketing és a kereskedelem területén. A legnehezebb az adott ország kultúrájának, előírásainak, gazdaságának megfelelni. Ez nemcsak a Sanatmetal problémája, hanem minden magyar kis- és középvállalkozásé. Amikor már szuper termék van a kezünkben, azzal mit lehet kezdeni a külpiacon.

Ha már említette a humán erőforrás kérdését. Mennyire nehéz most találni megfelelő munkaerőt, az Önök esetében például fejlesztőmérnököket?

„A cégünk központja Egerben van, de létrehoztunk egy pesti irodát is, hiszen speciális tudású mérnökök kellenek ezeknek az egészségipari termékeknek a fejlesztéséhez.”

Jelentkeztek is Pestről fiatal kollégák, akik el is jöttek Egerbe tervezőmérnöknek, viszont azt tapasztaltuk, hogy ők pár év után visszavágytak a fővárosba. A K+F egyébként nagyon sokat változott az elmúlt időszakban, egyre inkább igénybe veszünk speciális feladatokra speciális csoportokat az országon belül is. Ez egy jó megoldás, de elengedhetetlen, hogy a fejlesztés szervezése a központunkban történjen. Jelentkezők egyébként vannak, még a távmunka megfelelő alkalmazásához kell felnőnünk, hogy a munkatársaink ne legyenek helyhez kötve. Ez is az Ipar 4.0 egyik kihívása.

Beszéltünk a szervezetet érintő tervekről és kihívásokról is, mindezek mellett milyen megoldandó feladatai lesznek még a társaságnak a közeljövőben?

Az Európai Unióban 2020. május 26-tól egy, a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályozás lép életbe az orvosi műszerek piacán, a Medical Devices Regulations (MDR). Azt látjuk, hogy ennek a rendeletnek a hatása több irányú lesz. A tanúsító testületek száma a korábbi csaknem 150-ből nagy mértékben lecsökken: eddig csak 6 kapta meg a tanúsítási engedélyt, további 11 vár az elfogadásra. Ezek a testületek szigorúbbak lesznek, komolyabb követelményeknek kell az orvostechnikai cégeknek megfelelni, hogy eszközeik megkapják a forgalomba hozatalhoz elengedhetetlen CE jelet, ami garanciát jelent a megfelelő minőségre.

Milyen következményekkel számolnak emiatt?

Valószínűnek tartjuk, hogy a sokkal szigorúbb szabályozásnak rengeteg cég nem fog tudni megfelelni, ráadásul a szektorban zajlik egy generációváltás is.

„Ebből kifolyólag lehetőség lesz ezeknek a cégeknek a felvásárlására. A Sanatmetal-csoport ebben tudatosan szeretne lépni,”

viszont azt is látjuk, hogy sokkal hamarabb jönnek felénk ezek a felvásárlási kérések, mint amire eredetileg számítottunk. Megkeresések tucatjai érkeznek minden országból, legyen az francia, horvát, vagy magyar.

„Jelen pillanatban is 2-3 ilyen akvizíció felmérése, átvilágítása zajlik.”

Elképzelhető, hogy a szigorúbb európai rendelet lecsapódik végső soron a betegeken, vagyis például bizonyos eszközök nem lesznek itt kaphatók?

Ez a rendelet a betegek érdekében született, hiszen korábban fény derült olyan botrányos esetre, amikor emberi testbe ipari anyagot ültettek. Azok a cégek, amelyek eddig a kiskaput keresve szerezték meg a CE jelet, ki fognak hullani. Ez nagyon nagy terhet ró a vállalkozásokra, még azokra is, amelyek mindig a szabályoknak megfelelően tettek eleget mindenféle termékfejlesztésnek, regisztrációnak. A legnagyobb változás az lesz, hogy sok gyenge minőségű termék kiszorul az európai piacról, amely minden európai beteg érdeke. Ebből következik viszont, hogy azok a cégek, amelyek meg tudják szerezni a minősítést – és mi biztos, hogy ezek között leszünk, hiszen harmadik éve ezen dolgozunk, és bizonyos auditokon túl is vagyunk már – azoknak kell, hogy a piaci pozíciója javuljon, erősödjön, új lehetőségeket kapjanak.

Ha a külföldi témákról átevezünk a hazai vizekre, akkor mit lehet mondani a magyarországi piaci körülményekről?

A magyar piacon is különbséget kell tennünk a baleseti sebészet, a protézisek valamint a gerincimplantátum között. A trauma területen piacvezetők vagyunk, ez volt a legelső ágazatunk. Összességében azonban azt kell mondanom, hogy Magyarország a hazai gyártók szempontjából nagyon hátrányos helyzetben van. A hazai orvostechnikai ipar termékei átlagosan 18 százalékban vannak jelen a hazai ellátórendszerben, a Sanatmetal profiljában ugyanakkor kedvezőbb ez a hányad. Az egyetemi klinikákon jó arányban vannak jelen a termékeink, azonban a kisebb vidéki kórházak legtöbbjére az importtermékek jellemzők, ez is a multik hatása. Holott minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a termékeink világszínvonalúak.

Szerencsére a multik okozta problémát a kormány is felismerte, és ennek mentén született meg az a 2017 decemberi kormányhatározat, amely kimondja, hogy a magyar termékek részarányát 30 százalékra kell emelni. Más kérdés, hogy a sikeres, exportőr magyar vállalkozások, akik multicégeknek is stratégiai partnerei, miért nem jutnak itthon megfelelő terephez. Nem előnyt vár el az ágazat Magyarországon, hanem egyenlő esélyeket. Sajnos egy-egy tenderkiírásban a multicégek lobbija sokkal erősebb, mint a magyar cégeké. Ezzel szemben a világban megfigyelhető az, hogy minden ország nemzeti ellátásra alapoz, nemcsak az embargóval sújtott Oroszországban, hanem Mexikóban is, de a franciáknál is több mint 60 százalék a hazai termékek aránya, a németeknél pedig 65 százalék.

Hogyan értékeli, a jelenleg véleményezésen lévő egészségipari stratégia változtathat ezen?

A hazai egészségipari gyártók közül a hat legnagyobb szövetségbe tömörült, a Magyar Egészségügyi Gyártók Szövetségébe, ebben a Sanatmetal is helyet kapott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérte a szövetséget ennek a készülő stratégiának a véleményezésére, és ezt meg is tettük. Egyrészt örömteli, hogy készül egy egészségügyi stratégia, viszont nagy bánatunk, hogy az elmúlt időszakban több, a szektort támogató kormányrendelet született az egészségiparra, és ezek hatályukat veszítik. Azért küzdünk, hogy az új kormányrendeletbe ezek a nagyon pontosan megfogalmazott célok és eszközök újra bekerüljenek.

Milyen reményeket fűz ezekhez a kormányzati tervekhez?

Nem is azon múlik, hogy van-e stratégia, vagy nincs, mert lassan azt kell mondanom, hogy stratégiagyártók lettünk Magyarországon. Az a fontos, hogy ezeket mennyire hajtják végre.

Maradva a kormányzati terveknél, trendeknél. A kórházi adósság mennyiben sújtja Önöket beszállítóként?

Sajnos az egészségiparban nagyon jellemző a magas kintlévőség, a késői fizetések. Példaként elég, ha azt mondom, hogy

„cégünk esetében az ötmilliárdos árbevétel mellett jóval egymilliárd felett van a magyar kórházak tartozása, és ez nem 30 napos tartozás, hanem egy részük már rég lejárt.”

Ezen a téren már majdnem elérkeztünk a határainkhoz. Az az érdekes folyamat figyelhető meg, hogy eddig a magyar kórházak tartozását magyarországi bank például faktorálással nem finanszírozta. Úgy tűnik azonban, hogy ez változóban van, az OTP Banknak köszönhetően. A jövőben arra számítok, hogy a több mint egymilliárdos kórházi kintlévőségünk közelébe jutunk, még ha faktorálási díj ellenében is. De ezek nyújthatnak lehetőséget akár a hiteleink csökkentésére vagy az akvizíció, a további terjeszkedés finanszírozására.

A magyar cégek jövőjét alapvetően befolyásolja, hogy a kormány tesz-e azért, hogy a hazai termékarány jelentősen növekedjen. Nagyon sok hazai cég, köztük mi is, már nemzetközileg bebizonyította, hogy képes az innovációra, a minőségi termékek, szolgáltatások biztosítására. Fontos lenne, hogy ezek a nemzetközileg elismert termékek itthon is egyenlő esélyt kapjanak.

Fotók: Sanatmetal

(Forrás: Portfolio, Csiki Gergely)