Fókuszban a magyarországi ipar

A globális orvostechnikai ipar a leggyorsabban növekvő ágazatok egyike, ez a szegmens a legtöbb fejlett országban ma a GDP-növekedés több mint 10 százalékát adja. Az orvostechnikai ipar különös gazdaságpolitikai értéke, hogy kevéssé érzékeny a válságokra, a szakértők továbbra is évi 4–6%-os globális keresletnövekedéssel kalkulálnak.

Magyarországon az orvostechnológia az ipar egyik kicsi, de erős ágazata, melynek lehetőségeit korántsem használja ki a magyar gazdaság. Az iparág múltja egy évszázadra tekint vissza, jelentős sikereket tudhatunk magunk mögött, a magyarországi cégek eszközei-berendezései a világ valamennyi kontinensén elérhetők. Az orvostechnikai ipar nemzetgazdasághoz adott értékének fejlődési üteme hasonló a járműgyártáséhoz, így az elmúlt években az egyik meghatározó iparággá vált hazánkban is. A gyártó cégek zöme, 80 százaléka magyar tulajdonban van. Az ágazat kiemelt jelentőséget kaphat a kormányzat jövőt építő programjában, kutatás-fejlesztési és innovációs célkitűzéseinek megvalósításában, új szabadalmak Magyarországon tartásában.

Jelenleg a globális orvostechnikai eszközpiac kb. 0,2%-át, míg az európai piac 0,8%-át teszi ki a magyar orvostechnikai eszközpiac. A kormány célja, hogy Magyarország Európa orvostechnikai nagyhatalmává váljon, illetve a kelet-közép-európai országok között vezető szerepet töltsön be ezen a területen.

INNOVATÍV ÁGAZAT

Magyarország az Európai Unióban a „mérsékelt innovátorok” közé tartozik, ám az egészségipar ebből a szempontból némiképp kiemelkedik, eltér az átlagtól. Az orvostechnikai iparág legnagyobb hajtóereje éppen a műszaki fejlesztés, ez megmutatkozik mind a foglalkoztatott diplomások arányában, mind pedig a befektetésekben. Az orvosieszköz-gyártásban működő kis- és középvállalkozások (kkv) innovációs tevékenysége intenzívebb, mint más ágazatokban.

A szektor a magas K+F+I ráfordításával és a szabadalmak magas arányával is kitűnik a feldolgozóipari területek közül. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatai szerint 2018-ban a technológiai területek tekintetében – mind a nemzeti úton megadott, mind a hatályosított európai szabadalmakat érintően – a gyógyszeripari szakterület volt a listavezető.

A hazánkban hatályos (nemzeti és európai) szabadalmi oltalmak 37%-a a gyógyszeriparra összpontosult, ezt követte az egyéb berendezések szakterület 12%-os és a műszerek szakterület 9%-os részaránnyal, ebbe az utóbbi két kategóriába tartoznak a medtech iparág innovációi. (Az Európai Unió iparági adataiért kattintson ide!)

MAGYARORSZÁGI ADATOK

Az Opten cégadatbázis adatai szerint hazánkban a TEÁOR szerint azonosítható 980 orvostechnikai eszközgyártó közül 928 kkv, melyek teljesítménye az összes nettó árbevétel kb. 56%-át teszik ki. A statisztikák tükrében az „orvosi eszközök gyártása” (TEÁOR 32.5) és az „elektronikus orvosi berendezések gyártása” (TEÁOR 26.6) mutatja az orvostechnikai ipar erejét.

(Forrás: KSH)

Az adatokból jól látható, hogy az ágazat árbevétele az elmúlt évtizedben dinamikusan növekedett,  ennek legfőbb motorja az export: volt esztendő, amikor a külpiaci értékesítés aránya a 90%-ot is megközelítette. A kivitel mintegy 85%-a az EU28 országaiba irányul a kormány 2015-ös adatai szerint. A legnagyobb piacunk Németország, amely egymaga több mint negyedét fogadja a magyar ágazat exportjának. Az unión kívül jelentős felvevőpiac az USA, mint a kivitel kereken 3%-ának célországa.

A növekedést elsősorban az orvosi eszközök gyártása adja, ide sok más mellett olyan termékek tartoznak, mint a laboratóriumi készülékek, a sebészeti felszerelés, a fogszabályozó eszközök, a dializáló berendezések, az endoszkópok vagy éppen a tűk és kanülök. A statisztikákban kimutatott ágazati árbevétel körülbelül 60 százaléka ezen termékek exportjából származik. Bár az elektronikus orvosi berendezések gyártása is dinamikusan fejlődött az utóbbi években, ennek az alágazatnak a súlya még ma sem meghatározó, sem a termelésben, sem az exportban.

KÜLPIACOK – MAGYAR KÉZBEN, A VILÁGGAL VERSENYEZVE

Az orvostechnikai ipar magyarországi dinamikus növekedése következtében 2017-re a cégek összes nettó árbevétele elérte a 301 milliárd forintot, 2018-ra a mérleg nagyjából az előző évi szinten zárt. (Az utolsó év adatai nem összehasonlíthatók az előző időszakéval, a KSH statisztikai módszertanának változása miatt.) A forgalom jelentős hányadát az exportértékesítés adja, hozzávetőleg az árbevétel 80 százalékát tette ki, a kormány adatai szerint hozzávetőleg 150 hazai cég van jelen a nemzetközi piacokon. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által elkészített és a kormány által 2019 tavaszán elfogadott Nemzeti Exportstratégia tételesen felsorolja a nagy növekedési potenciállal rendelkező, s ezért kiemelten támogatandó szakágazatokat és termékköröket. Közöttük elsőként említi az orvosi diagnosztikai eszközöket és berendezéseket, a traumatológiai implantátumokat, valamint a traumatológiai és radiológiai termékeket. Maga a stratégia több ponton is szerencsésen illeszkedik a szektor sajátosságaihoz.
Így például célul tűzi ki a kkv-k exporton belüli részarányának 50%-kal történő emelését 2030-ig, az Európai Unión kívüli kivitel részarányának számottevő növelését, valamint elismert magyar brandek felépítését a már kiemelkedő exportsikereket elért vállalatok bázisán.

BELPIAC – MAGYARORSZÁGON, HAZAI LEHETŐSÉGEK

A hazai vállalkozások számára korántsem ilyen kedvező a helyzet a belpiacon, bár sok esetben van itthoni versenyképes alternatíva – a közfinanszírozott ellátóintézmények és a magán-egészségügyi szolgáltatók vezetői, tulajdonosai nem hazai termékre költenek. A 2010-ről 2017-re az ágazat belföldön elért bevétele mintegy két és félszeresére, 40 milliárd forintra nőtt, ám az így is messze elmarad a lehetőségektől. Kormányzati szakértői becslések szerint csak az állami tulajdonban lévő kórházak támasztotta hazai kereslet is mintegy évi 150 milliárd forint, a magyar cégek – a gyártókapacitások széttagoltsága ellenére is – képesek lennének ennek jelentős részét előállítani. A magyar cégek éves bevételük mindössze csak 18 százalékát értékesítik országon belül, holott Németországban a német orvostechnológiai ipar a piac 60%-át látja el hazai termékekkel, míg Franciaországban ez az arány 80%. A helyzet némiképp abszurd, hisz arra is akad példa, hogy a magyar gyártók csak külföldi közvetítőcégen keresztül tudják eladni a hazai termékeiket a magyar kórházaknak.

EGYENLŐ ESÉLYEKÉRT DOLGOZUNK

Az orvostechnikai ipar hat legnagyobb, 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozása 2018-ban megalapította a Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségét. Tagjaink olyan, már a világpiacon is bizonyított cégek, amelyek egészségügyi műszerek, termékek fejlesztésével, gyártásával, értékesítésével foglalkoznak, illetve ezekhez nyújtanak szakmai-tudományos támogatást s kapcsolódó szolgáltatásokat. Termékeink közös jellemzője a magas hozzáadott érték és a kézimunka-igényesség, tagvállalatainké pedig az erős kutatás-fejlesztés, a piacorientáltság, valamint nagyobb beszállítói hálózatok összefogása, működtetése.

Tagvállalataink

Célunk, hogy:

• világszínvonalú magyar egészségipari termékeinkkel hozzájáruljunk az emberek életminőségének megőrzéséhez, javításához,
• az innováció iránti elkötelezettségünk érdekében együttműködjünk minél több hazai és nemzetközi tudáscentrummal és világvezető multinacionális céggel,
• terjesztjük tudásunkat technológiai transzfer formájában, befektetőként is,
• az orvostechnológiai ipar piacán tevékenykedő cégek érdekeinek összehangolásával, képviseletével segítsük az ágazat fejlődését,
• szakértelmünkkel, tapasztalatainkkal hozzájáruljunk ahhoz, hogy Magyarország a régió egészségiparában meghatározó szerepet játszhasson.

E célok érdekében szervezzük a szövetség rendezvényeit, konferenciáit, s szőjük a kapcsolati hálónkat más gyártókkal, illetve honi és külföldi intézményekkel, magánszemélyekkel.

EREDMÉNYEINK 

A MEGYSZ tagvállalatai 2018-ban összességében 54,3 milliárd forint árbevételt könyvelhettek el, 5 év alatt, 2014–2018 között a hat cég másfélszeresére növelte árbevételét. A szövetség a belpiacokon szerényebb mértékű, mindössze 30 százaléknyi, ezzel szemben a külpiacokon 70 százalékos bevételnövekedést tudtak elérni. Az összesített adatok szerint az exportértékesítés aránya 2014-ről 2018-ra 13 százalékponttal nőtt.

(Forrás: MEGYSZ)

A kutatás-fejlesztésre fordított összeget ezen időszak alatt megduplázták a MEGYSZ tagvállalatai, a beruházás mértéke változó volt, ebből a szempontból 2016 kiemelkedő esztendőnek számított, ekkor 2,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra.

A KSH adatai szerint Magyarországon az medtech iparágban 13 ezer munkavállalót foglalkoztatnak a cégek közvetlenül, a beszállítókat is tekintve pedig közel 30 ezer ember dolgozik ezen a területen. A szektor valós súlya, teljesítménye azonban biztos nagyobb, mint amit a hivatalos összegzések mutatnak. Ennek módszertani okai vannak, hisz például a legdinamikusabban fejlődő terület, az egészségügyi infokommunikációs szoftver- és eszközfejlesztést végző mintegy kétszáz cég adatai „láthatatlanok”, ugyanis a főállásban foglalkoztatottak alacsony létszáma miatt ezeket nem rögzíti a statisztikai hivatal.

A MEGYSZ tagvállalatai 2014–2018 között 40 százalékkal növelték alkalmazottaik számát, jelenleg több mint 1200-an dolgoznak a vállalatoknál, ám a Szövetség becslése szerint beszállítóikon keresztül ennél jóval több, hozzávetőleg 3600 ember munkájához, foglalkoztatásához járulnak hozzá jelentős mértékben.

Az európai orvostechnológiai ipar eredményeiről ide kattintva olvashat!